Történelmünk

Zákány történelme az ókortól a II. világháborúig

Zákány már az ókorban is lakott hely volt. Több csiszolt kőkorszakbeli tárgyat találtak a környéken. Az akkori állatvilág nyomait is fel lehetett lelni, a Kotróból és a téglagyár melletti dombból mamut csontok, fogak és agyarak kerültek elő, valamint rénszarvas agancs is.
A római itt tartózkodás nyomai is fellelhetők. Római edények és pénzek mellett, egy házalap ásása közben római építmények maradványaira bukkantak.

Zákány község múltjáról Dr. Csánky Dénes könyvében olvashatunk. Zákány már a tatárjárás előtt szerepelt. 1227-ben Zakun, 1369-ben Zakaan alakban fordult elő.
Váráról 1325-ben van első ízben adatunk. Az 1332-37. évi tizedjegyzék Zákányt a segesdi főesperességhez tartozónak tüntetik fel, és már plébániája is volt. 1342-ben városi kiváltságokat élvezett, ezekben az években emeltek Szent Márton tiszteletére templomot. 1357-ben Zákányban vámról és révről van okleveles adatunk.
1379-ben I. Lajos király Zákányi Bodiszló fiának, Miklósnak adta adományul. Már ekkor megkülönböztették a területen Alsó-Zákányt Felső- Zákánytól.
1431-ben Zákányi László nevén találjuk Zákányt, aki 1444-ben átengedte a Marczaliaknak. 1450-ben a város egyes részei házasság révén Dombai Miklós kezébe kerültek, akinek felesége Zákányi László leánya Orsolya volt. Dombai Miklós 1458-ban Alsó- Zákányban új erődítményt épített. 1476-ban a régi kastélyt a Szerdahelyi Imre fiak bírták zálogba a város felével együtt. 1476-ban a Szerdahelyiek mellett a Báthoriak lépnek fel társtulajdonosként. Majd 1495-ben a várost az itteni földekkel a Báthoriak kapták adományul.
1531. november 1-én Ferdinánd király néhány híve Zákányban összejött, egyes adatok rendi gyűlés tartásáról beszél.
Szulejmán szultán 1532-ben 4. hadjárata alkalmával, Kőszeg felé vonulásakor Zákányon is áthaladt. 1534-ben Zákány 45 portával szerepel (a porták eredetileg birtokegységet jelentettek). 1566. szeptemberében Szigetvár elestének hírére az őrség megszökött a várból és azt felgyújtotta. Az 1565.-66.évi török kincstári fejadó jegyzékben már faluként szerepel és csak 10 házzal van felvéve. A hódoltság alatt csekély fejlődésnek indult, 1571-ben 77 házból állt, de kevéssel ezután elpusztult, 1580-ban mindössze 1 házat találtak itt a török adószedők.
1598-99-ben Nádasdy Ferenc, 1626-27-ben Nádasdy Pál volt Zákány földesura. 1677-ben Széchényi György kalocsai érsek nyerte el adományul.
Kanizsa és környéke 1690-ben szabadul fel a törökök alól, valószínűleg Zákány is ebben az időben lett szabad. Az 1697.évi összeírás mindössze 12 háztartást talál, ami az 1712.évi megyei összeírásnál csupán 7 háztartásra csökken. 1726. évi nemesi összeírás pusztaként tünteti fel és Inkey János tulajdonaként. 1733 után kezd ismét benépesülni, a régi várostól különálló helyen, Újfalunak is nevezték.
Születési, esketési és halálozási anyakönyvet 1750-től vezetnek, amint a bejegyzések tanúsítják a plébános hatásköre Zákányra is kiterjed. 1757-től Zákány a Széchényieké.
1784-85. évi népszámláláskor 525 főt számoltak.
II. József összeírásában Zákány a legjobb bortermelő helyek között van felvéve. Csokonai Vitéz Mihály 1799-ben a Dorottyában a következőket írja: „Egy nagy pohárt megtölt zákányi jó borral” a szöveg alatti megjegyzés pedig a következő: „Zákány nevezetes helység Somogy vármegyében, nem messze a Drávától, tartozik a mélt. Gróf Széchényi familia uradalmához, borai híresek és kelendők.”
1800 körül már postaút vezetett Kanizsáról Zákány postaállomáson át Horvátországba, úgy szintén Horvátországból Zákányon át Iharosberény felé, amely folytatódik a Balaton irányában egész Budáig.
Zákányi fatemplom északi fala 1806-ban kidőlt, új templomot 1811-ben Széchényi Ferenc gróf emeltetett.
Az első kántor-tanító és egyben községi jegyzőt felfogadó szerződés 1819-ből való.
1835-ben Zichy Domonkos veszprémi püspök lett Zákány földesura.
A kiegyezés után, 1868-ban megépül a Murakeresztúr-Barcsi vasútvonal, Zákány érintésével, a Déli-vasút kezelésében. 1869-70.-ben Zákány- Zágráb vonalat államköltségen építették ki. A gyékényesi vasútállomás 1895-ben készült el és veszi át a határállomási szerepet Zákánytól. Ettől kezdve lesz fontos vasúti csomópont. Az állomás elnevezéssel kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy az új állomás, jó lehet a két község határán épült, mégis a Gyékényes nevet kapta, mert az állomás épülete a falu határába esett. Ezen akkor sem változtattak, amikor az állomást és környékét közigazgatásilag Zákányhoz csatolták, ugyanis nemzetközileg így vált ismertté.
Zichy-féle kastély 1911-ben épült meg, illetve bővítik ki emelettel és új szárnnyal. Zichy Ödön volt Zákány legutolsó földesura.
Iskola a telepen 1910-ben létesült. Az elemi iskola a zákányi állomás mögötti szállodában nyert elhelyezést. Egyben szórvány internátus is létesül a horvátországi magyar vasutas gyerekek részére. 1913-ban a gyékényesi állomás közelébe költözik át az iskola.
Az I. világháború kitörése után a mozgósítás során sok férfit hívtak be. A háború végén 49 volt a faluban a hősi halottak száma.
A két világháború közötti időszak politikáját félfeudális társadalmi berendezkedés jellemezte. Kicsiben ez tükröződik Zákány életében is.
A telepi templom 1931-re készült el, külön plébánia létesül. Az I. világháborúban elesett hősök emlékművet 1931.októben 2-án avatták fel, a hozzátartozók adományából hozták létre.
Horvátország elszakadása után nagyon sok magyar vasutas telepedik itt le. Zákány lélekszáma, míg 1891-ben csak 1116 volt, 1937-re megkétszereződött 2243-ra emelkedik.
A II. világháború alatt német csapatok Zákányon keresztül indítottak támadást Jugoszlávia ellen. A háború végére nagy károsodás érte az állomást, a kivonuló német csapatok rombolása miatt.

Bejegyzés adatai