Természeti értékeink

Zákány település környezetének szemet gyönyörködtető változatossága elsősorban hazánk két kistájának – a Közép-Dráva-völgy és a Zalaapáti-hát – találkozásából fakad. A tájföldrajzilag a Zalai-dombvidék délkeleti részéhez sorolt, vízmosásokkal és patakokkal tagolt meredek dombok déli, délnyugati lejtői a Dráva sík völgyére néznek. A dombok lábánál fut a Pécs-Nagykanizsa vasúti fővonal, s innen ered e peremterület helyi elnevezése: Vasút-oldal. A térség, illetve a Vasút-oldal sajátos természeti adottságainak okai a domboldalak délnyugati kitettségében, a viszonylag magas éves csapadékösszegben és az úgynevezett nyugat-balkáni flóravidékhez való közelségben keresendőek.

1987-ben jött létre a Zákányi Tölös-hegy és a Zákány-Őrtilosi Vasút-oldal Természetvédelmi Terület. A természetvédelmi oltalmat elsősorban az itt fellelhető növénytani ritkaságok megóvása indokolta. Bár az elmúlt évtizedekben az erdőgazdálkodás hatására az akác jelentősen átalakította a termőhelyre jellemző honos erdőtársulások képét, ezek az erdők ezzel együtt is mind a mai napig jelentős természeti értéket képviselnek. 1996-ban a Vasút-oldal teljes egészében beolvadt az akkor létrejött Duna-Dráva Nemzeti Parkba, a nemzeti park botanikai szempontból egyik legértékesebb területegységét képezve.

A természetközeli állapotú, illír gyertyános-kocsánytalan tölgyesekben és bükkösökben él a ritka pofók árvacsalán, valamint a hazánkban csak itt (Zákányban és Őrtilosban) előforduló hármaslevelű szellőrózsa. Mindkét faj fő elterjedési területe hazánktól nyugatra-délnyugatra található, s nálunk érik el elterjedésük keleti határát. A hármaslevelű szellőrózsa áprilisban örvendezteti meg fehér virágaival az erdőjáró kirándulót, míg a pofók árvacsalán májusban virágzik. Érdemes megemlíteni a hóvirág nagyobb tömegű előfordulását is, hiszen a sokszor már februárban virágait nyitó, tavasz hírét hozó növény helyenként egész domboldalakat fest fehérre. Ha alkalmas helyen, szivárgó vizes domboldalban figyelmesen szemléljük az avartakarót, megpillanthatjuk a térség egyik védett puhatestűjét, a nyugati ajtóscsigát. Ha megzavarjuk, aprócska mészfedővel zárja be házának nyílását. A Vasút-oldalban fészkelő madárfajok közül említést érdemel az idősebb fákba odút vájó fekete harkály, továbbá a védett természeti területekkel határos kertekben és gyümölcsösökben élő, hangjáról könnyen felismerhető zöld küllő. Leggyakrabban a fagyönggyel sűrűn benőtt fákon pillanthatjuk meg nagy termetű rigónkat, a mellén cseppfoltos mintázatú léprigót. Több más madárfajjal egyetemben a léprigó is előszeretettel fogyasztja a fagyöngy termését.

Egy másik, e területre ugyancsak jellemző erdőtársulásban további ritka, Magyarországon csak Zákányban és Őrtilosban előforduló védett növényfaj él, a hármaslevelű fogasír. E növényfaj a völgyek alján kanyargó patakok mentén, égerligetekben nő, s már március végén, április elején kibontja fehér szirmait. Társaságában virágzik a mocsári gólyahír, a patak kanyarulatai által alámosott mézgás égerfák gyökerei között pedig gyakran láthatjuk bujkálni egyik legkisebb termetű fészkelő madarunkat, az ökörszemet.

A Vasút-oldal erdeinek lombkoronáján keresztül több helyen is megpillanthatjuk a Dráva ezüstös szalagját. A folyó nem sokkal Zákány fölött, Őrtilosnál éri el Magyarország területét. E ponttól kezdve határfolyóként kanyarog néhány folyamkilométert, s Zákány községhatárát követően már újra el is hagyja a magyar földet, Bélavárig ismét teljes egészében Horvátországban fut tovább. A folyópart zákányi szakaszán galériaerdők, elsősorban puhafás (fűz-nyár) ligeterdők találhatók. A ligeterdők tisztásain és a földutak mentén látható a védett, akár 3 méteresre is megnövő magasszárú kocsord. Gazdag madárvilág él itt, hiszen a víz állandó jelenléte és a buja növényzet kiváló táplálkozó és fészkelőhelyet nyújt. Érdekesebb költő faj a szürke küllő és a réti tücsökmadár. Az ártér magasabb pontjain szintén előfordul kisebb-nagyobb foltokban a hóvirág, mégpedig ott, ahol a talajvíz-viszonyok már a keményfás ligeterdők kocsányos tölggyel, magyar kőrissel és vénic szillel jellemezhető állományainak meglétét feltételezik.

A Dráva szüntelenül építi és rombolja medrét, ezért is nevezzük élő folyónak. A Zákány mellett futó partszakaszból helyenként 100 méternyi hosszban szakad be a partfal a rohanó folyóba, így teremtve alkalmas fészkelőhelyet a partifecskének és a jégmadárnak. A szigeteken és zátonyokon, ahol még nem telepedett meg a növényzet, küszvágó csérek fészkelő kolóniái vernek tanyát. Hozzájuk társul a Magyarországon csak a Dráván fészkelő, fokozottan védett kis csér, továbbá uszadékfán alkalmanként a viharsirály költése is megfigyelhető. A nyers kavicszátonyokon nő a csermelyciprus, ez a tamariskafélék családjába tartozó cserjefaj, amely nálunk hegyvidéki flóraelemnek számít. A növényzet térhódításával a csérek elvesztik fészkelőhelyüket, de éppen a folyó dinamikája, építő-romboló munkája biztosítja az új zátonyok, tehát a fészkelésre alkalmas élőhelyek ismételt kialakulását. A folyó vizében élő fokozottan védett rovar a drávai tegzes, mely értékes, kizárólag a Dráva vízrendszeréhez kötődő faj. Kutatók véleménye szerint kizárólag e vízrendszerben él stabil populációja. A Dráva természetességi állapotát tükrözi, hogy oxigénben dús vizéből kimutatták a hazai halfajok 2/3-át, melyek közül 24 faj védett. A Dráva halfaunája abból a szempontból is kiemelkedő, hogy 9 olyan halfaj él itt, amelyek a Duna vízrendszerének bennszülött fajai, mint például a fokozottan védett magyar bucó és német bucó. A visszatelepítési programoknak köszönhetően napjainkban ismét rendszeresen előfordul a folyó mentén az európai hód. Rágásnyomait a zákányi partszakaszon is megfigyelhetjük, s további nyomokból arra következtethetünk, hogy immár stabil állománya alakult ki egykori élőhelyén.

Az európai hód hazánk területéről való eltűnése, kipusztulása, illetve az elmúlt évtizedekben zajló visszatelepítése példáján keresztül könnyen belátható, miért is fontos a természeti értékeink megismerése és védelme. A Dráva és szűkebb környezete itt Zákány határában, a Duna-Dráva Nemzeti Park védett természeti területein nagyon sok féltett természeti kincsünknek nyújt mind a mai napig menedéket, s célunk csak egy lehet: megőrizni ezt.
A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság tehát ajánlja bárkinek, aki Zákányba látogat, hogy egy hosszabb-rövidebb séta alkalmával fedezze fel a változatos, természeti értékekben bővelkedő Vasút-oldalt, Dráva mentét.

Bejegyzés adatai